Pénteken délután elmentünk pusztai mamáékhoz.Meglátogattok ott bennünket az uncsimék,Melindáék és Marika, igy estére Nórika nagyon elfáradt a sok produkálásban..Olyannyira, hogy ismét hozzám kéreszkedett a kiságyból, nagyon fájlalta jobb oldali arcocskáját, hiszen egyfolytában odarakta a kezét és nyöszörgött...de érdekes módon nem kért enni, reggel fél hétiga ludtunk, Apa kicsit tovább..Majd mi elmentünk a boltba, addig mamával sütit sütött nekünk, és a tesóméknak.Aztán átöltöztettem ünnepi ruhába és elindultunk a tesómékhoz, Ágika szülinapjára, de elötte beugrottunk pusztai dédit meglátogatni, és Gabcsi uncsimékat..Na, nagyon nyügi volt, és nem ismerte öket meg, igy hamar sátrat bontottunk...
A tesómékhoz odaérve bealudt, de aztán meglátta Ágikát, és képzeljétek az én kis cuni kislányom sirt, kiszaladt a konyhába, mert Ágika nagy örömmel visitozott neki...de aztán összebarátkoztak..Apa és Robi sogim vigyázott akét kis hercegnöre, én Ágival csináltam az ünnepi ebédet, jól el is fáradtam, de a tesóm öröme mindent feledtetett..Ágica baba nagyon cuki, már csak ugy megy a buorok között, de még elindulni nem akar.Ebéd után anyuékkal még beszélgettünk, majd visszamentünk 3 körül anyuékhoz, mert Editke uncsimék anyuékhoz elvitték a Grétiröl kicsi ruhákat, és Nórikának ajándékoztak.Nagyon kis superek..
Estére mikor elindultunk, szakad a hó, de szerncsésen hazaértünk, aztán mostam, helyrepakoltunk..Majd ma reggel kezdtem a vasárnapi fözést, mert Apuka is jött ma hozzánk ebédre még most is itt van, jól érzi magát, sokat játszik a kisunokájával, de már nagyon kiváncsi Alexre is....S holnap már megis látjuk a kis Drágát, mert reggel 5-kor utnak indulunk Kecskemétre..de Nórika nélkül, igy kicsit aggódok, hogy minden okés legyen..de pusztai mama nemsokára itt lesz, s akkor majd kicsit megnyugszok, ha látom, hogy jól elmarad a mamájával, s eszik vele is szépen, és nem nyafizik, mint tegnap este, ugyanis már majdnem az ügyeletre mentünk, mert csak 1 órán kersztül orditott, de a Nurofen hatott..s hát mi volt a gond, nem más mint az, hogy éhes volt a tejcsire pedig indulás elött evett, s persze miután már mindennel kináltam, ez maradt csak ki a repertoárból...még most is tud meglepit okozni.Imádom!!!
2010. március 14., vasárnap
Bejegyezte: Bereczky Nóra dátum: 13:29:00
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése