Folytatás...

Abbahagytam, mert felsirt, de már itt mellettem visszaaludt, Apa kezét fogva, ugyanis ma ö is elkéreszkedett délutánról.Szerencsére, mert most nagy szüksége van rá, csak bujik.De tök furi, mert néha hisztizik, sir, aztán pedig szalad játszani...Érdekes, én aggodom, de aggodásom természetes, inkább az bosszant, hogy rászltunk, hogy nem beteg mostanság, már régóta volt...mondta a doktornénink a tanácsadáson,s tessék..Sokat nött a haja, már göndörödik, olyan kis cuki-muki.Ma itt volt a növérkém is, adott neki, néhány gyógyitó puszit, s láttátok volna, ahogyan szeretgette Nórika...de mindenkit megszeretget, csak másképp, kit jobban-kit kevésbé...Nemokára jön Apuka, s este még Zsolti..