2010. június 3., csütörtök

A mai reggelünk jól indult, mert éjszaka nem ébredtél fel, s háromnegyed hétig aludtunk...Reggeli után sütötökpüré péppel, mert mostanság igen sok kenyeret ettél, igy jobb kicsit bébiételt is enni reggelire, majd gyorsan átöltöztünk, és lementünk sétálni, dehát esö fogadott bennünket...esernyövel sétáltunk egy nagyot, találkoztunk Milánékkal, és Bleki kutyussal is, akiket nagy örömmel üdvözöltél...Andival beszélgettünk, mig én közben a Milánban gyönyörködtem, ugyanis nagyon szép, formás, és nyugodt baba, te pedig toltad a babakocsijukat.Majd feljöttünk, mert peluscsere volt aktuális, s hivott keresztanyukád Kecskemétröl.Te is beszélgettél neki, mi pedig megbeszéltük, hogy jövöhéten pénteken akkor megyünk a keresztkisfiunkat és öket meglátogatni...hu, én már ugy várom, h lássam öket!!!!
Aztán mamával is beszélgettél, olyan szépen tudod neki monani, hogy Mami. Majd te mig szunditottál egyet, én beraktam egy adag ruhát a mosógépbe és sütöttem egy szamócás-vaniliás-krémtúrós tortát, amit ebédre desszertként a pörkölt után nagy élvezettel elfogyasztottál. Azóta pedig csak huncutkodsz, és mosolyogsz, mint mindig, most épp azon agyalsz, h hogyan is lehetne a cipzárt a fogaddal a Barbies táskádról leszedni!De én ügyesebb voltam, ezt megelözve, elvettem. Amugy idönként óriásit visitassz, az inyed nagyon be van dagadva, még lilás, ugy sajnállak...
Tegnap egy órácskára mamát )persze a szölösit)kértem meg, hogy ha tudna, akkor ebédidöben eljöhetne unokázni, mert nekem nagyon kellene menni a postára...Igy az övé voltál ezidáig, s amikor ment vissza a melóba, annyira sirni kezdtél, miután bezáródott a liftajtó, hogy csak percek mulva tudtalak megnyugtatni...nagyon szereted a Mamát, és Papit is...!!!

Este pedig mig én vacsit készitettem, addig apával az állatneveket tanultátok, de még nem megy teljesen, egyszerüen csak az érdekel, hogy 20 km legyen a lábadban, mindig pörgésben vagy...most elraktam minden kirakós játékot, ugyanis attól tartok, hogy mire az értelmi szinted odaér, addigra széttöröd, mostanság majd mondókákat tanulunk, és s házimunkába vomlak majd be többet, mert ez nagyon érdekel, aminek nagyon örülök imádott kislányom.
A hétvégén apa melózik szombat délg, aztán végre a miénk, s remélem a jó idö is megjön végre.

2 megjegyzés:

Mátébogyó írta...

A kirakós játékokat én is messzebre tettem, mert én is félek, hogy mire használja Máté, addigra tönkremegy...
Nálunk is van nagy sírás, ha valaki hazamegy innen. Nemrég mondta Papa, hogy eleinte azért ordított Máté, mert jött hozzá, most meg azért, ha hazamegy... :-)

Kristóf és Maja írta...

Igérik a jó időt, mi is várjuk nagyon, hogy végre idetaláljon. Bár anya még nagyon ramatyul van, úgyhogy messzi programot nem tervezünk, de jól jönne már nekem meg bátyónak is ha kiszaladgálhatnánk magunkat!

Puszi
Maja és Kristóf